2010. szeptember 23., csütörtök

The application of groundfighting techniques in aikido basic training

Fundamentally aikido is based on techniques performed in a standing position, as the art of sword fighting it originates from is difficult to imagine in any other form. Even techniques performed in suwari-wasa bear resemblance to standing techniques – the mere proximity of the ground does not entail radical differences in the sense that no new techniques are introduced. Why does it still make sense to take groundfighting into account when dealing with the instruction of aikido? Several possible points of connection emerge upon closer scrutiny.

Földharc technikák hasznossága az aikido alapképzésben

Az aikido alapvetően állóharcra épül, hiszen az alapjait adó kardvívás nehezen képzelhető el más formában. Még a suwari-wasa-ban végrehajtott technikák is az álló formákat idézik, a talaj közelsége ezeknél sem okoz eltéréseket, nem jelennek meg új technikák. Akkor mégis hogyan kerülhet a képbe a földharc amikor aikidoról beszélünk? Több kapcsolódási pont is felmerül.

2010. július 16., péntek

Aikido bemelegítés: a shinkokyu és a tori fune undo

Az olyan gyakorlatok, mint a shinkokyu vagy a tori fune undo értelmük egy részét elveszítik, ha nem ismerjük létrejöttük hátterét, a technikák pontos mikéntjét és azok okait. A következő bekezdésekben e két gyakorlatot próbálom meg bemutatni.

2010. május 30., vasárnap

A támadások végrehajtása és fogadása

A május 21-i yudansha edzés középpontjában a támadások álltak. Lévén, hogy a résztvevők zöme danos volt, a megközelítés nem a vizsgaanyagban szereplő támadás végrehajtás ill. fogadás követelményrendszeréhez igazodott, hanem a hatékonysághoz.

2010. május 1., szombat

A Víz taktikája – avagy a nyújtás művészete

Mindannyian tudjuk, hogy az Aikido-ban mennyire fontos (lenne) a kellő lazaság, mind a tori-, mind az ukemunka szempontjából, valamint a leszorításokkal, feszítésekkel szembeni hajlékonyság és a sérülések megelőzése miatt.

2010. március 10., szerda

A hakama és a keikogi viselése

Aikido, by can3ro55o
Aikido, by can3ro55o
A hakama ma sok japán harcművészetben a formaruha része, tradicionálisan a szamurájok viselték, hét hajtása a hét szamuráj erényt jelenti, ezért viselése arra kell ösztönözzön bennünket, hogy tükrözzük az igazi budo természetét.

Viselése olyan hagyományokat jelképez, amelyek egyik nemzedékről a másikra hagyományozódtak. Az Aikido a japán budo szellemiségéből fakad és gyakorlás során arra kell törekednünk, hogy a hét hagyományos erényt tökéletesítsük. Eredetileg a hakamát a nadrág fölött viselték, célja pedig az volt, hogy megvédje a lovast az ágak és egyéb növények okozta sérülésektől. A gi, amit karatéban, aikidoban, vagy judoban ma viselnek, a régi ruházat alsórésze volt. Miután japánban a lovas hadviselés egyre inkább átadta a helyét a gyalogos hadseregnek, a szamurájok tovább viselték a hakamájukat, mert ez megkülönböztette, és könnyen felismerhetővé tette őket. Emellett a hakma eltakarta a viselője lábát, így párviadal közben az ellenfél nem látta a szamuráj lábát, lábfejét, annak irányát, és ez előnyt jelentett a viselőjének, mert nem tudták kikövetkeztetni mozgásának irányát.

2010. március 7., vasárnap

Farsangi edzőtábor

Nem tudom, ki hogy van vele, de számomra a pénteki edzésnek még a gondolata is elborzasztó. Végre túl vagyok egy fárasztó héten, előttem a hétvége, ami már-már el is kezdődött, de még van egy program, ami nem a hétvégéhez tartozik! Nem szívesen hagyok ki edzést, de a péntekiek sokszor kerülnek feláldozásra. Hol az alvás, hol az utazás oltárán – kifogást könnyű találni.

Persze, mindjárt jobban hangzik, ha az adott pénteki edzés a hétvégi edzőtábor nyitóestje! Máris úgy lehet rá tekinteni, hogy ezzel kezdődik a hétvége. Tehát a pénteki átlaghoz képest jóval nagyobb lelkesedéssel mentem a Kinizsi utcai dojo-ba.

2010. február 10., szerda

Egy vizsga felkészülés tapasztalatai

Egy felkészülés mindig az előző sikeres vizsgától indul, és addig tart míg a mestered ki nem szúrja, hogy pokolian tehetséges vagy és megérettél arra, hogy ugorj egy szintet a szamárlétrán.

2010. február 3., szerda

Uke munka szerepe

(2010.01.15. Yudansha edzés elméleti összegzése.)
Az UKE eredeti jelentése „elfogadás”, „elszenvedés”, és ez így is van a technika végén. De most mégis forgassuk vissza az idő kerekét néhány másodperccel, amikor ketten állnak egymással szemben.

Az egyikőjük megszegi a nyugalmat, a természet törvényeit, agresszíven megtámadja a másikat. Ő lenne az UKE, aki passzívan elszenvedi a tori dobását, leszorítását? Igen, az UKE szerepe nem a passzivitás, sőt, ha így vizsgáljuk, hogy UKE a passzív fél, akkor félrevezetjük magunkat és a tanítványainkat is!!! AZ UKE a TÁMADÓ, valamit akar a TORI-tól, mégpedig agresszión keresztül!

A legtöbbször a gyakorlás során nem hozzuk létre ezt az agressziót az aikido edzésen. Ennek oka, hogy sokkal könnyebb viszonylag jól megtámadni valakit, mint egy jó támadást kivédeni, vagy legalább elkerülni. Ha valódi agresszivitást vinnénk be az edzésre már az elejétől kezdve nem tudnánk igazi fejlődést elérni, sokkal nagyobb lenne a fluktuáció is és valószínűleg megjelennének az igazi agresszorok is az edzéseken. Vagyis az aikido tanulása során folyamatosan kell fejlesztenünk a támadásokat, mindig csak annyit, ami a következő lépéshez elég, hogy a védekezésünket fejlesszük.

Az UKE fejlődési üteme teszi lehetővé a folyamatos, gyors fejlődést. Ha az UKE túl jól támad, akkor TORI nem tudja fogadni a támadást, kudarcélménye lesz, még az is lehet, hogy abbahagyja a gyakorlást.
Viszont ha az UKE gyengén támad, vagy passzív, akkor nem tudunk fejlődni.

Gondoljunk csak arra, hogy mindig a haladó mutatja meg a technikát esetleg a kezdőn. Mivel a kezdő nem támad, így a valódi agresszor a TORI lesz, aki egy kevésbé támadó UKE-t leüt, eldob, leszorít! Ez kellően nagy torzulást okozhat magán az aikidonkon is. Például mikor Tamura Sensei támad meg minket mindig keres valamit a mi mozgásunkban, ha ezt megérzi végrehajtható a technika, habár sose mondja meg, hogy mit keres. (Én mindig mástól tudtam meg azokat a mozdulatokat, amik működtek Vele!) Néhányan a tanítványok közül(akár klubvezetők)  jól látható módon azt vonják ebből le, hogy minél nagyobb fokozatod van, annál inkább meg kell mutatnod, hogy legyőzhetetlen vagy!? (legalábbis alacsonyabb fokozatúak számára) A gyakorlás valójában nem más, mint a harmóniából való kimozdulás. Kezdőként ezek a kimozdulások kicsik (Kezdő UKE, kis kilengés, kis gonoszság). Ahogy fejlődik a klub egyre jobbak az UKE-k, egyre jobbak a támadások, egyre nagyobb a kilengés a harmóniából, és a támadások jellemzően egyre gonoszabbak. Tamura Sensei úgy fogalmazta ezt meg, hogy az edzésen az UKE szerepe a gonoszság a TORI szerepe a jóság. Mindig a jó győz, és ezért jó a csere mert egyszer gonoszt játszunk egyszer pedig jót. Ha csak a jó oldalt játsszuk el, torzulhat a gondolkodásunk és akár a jellemünk is, mert elkezdjük elhinni, hogy mindenkinél jobbak vagyunk és mindenki felett állunk!

Vagyis az UKE szerepe sokkal több mint befogadó, vagy támadó. Az UKE tükröt tart nekünk akarva akaratlanul arról, hogy hol tartunk az aikidonkban. Ilyen módon lesz a fejlődés rugója és fenntartója. Minden dojo vezető felelőssége, hogy tanítványai mennyire értik meg ezt a szerepet és hogyan segítik egymást és „mesterüket” a fejlődésben. Természetesen az edzőnek kell elsősorban mintát mutatnia a helyes UKE viselkedésről és tükröt tartania tanítványai felé. Bármikor az edzések során tudod szabályozni, hogy embereid önértékelése a helyére kerüljön. Emlékszem nekem két mesterem volt egy időben. Amikor sikerélményre volt szükségem, örömmel mentem az egyik edzésére. Ha meg akartam igazán méretni magam, akkor felkészülve a negatív visszajelzésekre mentem a másikhoz. Miért ne valósíthatnánk ezt meg a saját edzéstervünkben!

Jellemző UKE hibák és javaslatok a kezelésükre:

  1. - Nincs támadás, UKE centruma nem mozog TORI felé
  2. Ne csak KOTAI-t gyakoroljunk, hanem JUTAI-t is. Változtassuk a MAI-t az UKE és TORI között, hogy muszáj legyen lépni, mozgassuk meg az UKE-t
  3. - Túl gyors a támadás, TORI még nem áll azon a szinten, hogy lereagálja a támadót, főleg az újonnan tanult technikával
  4. Meg kell mutatni a technikát gyorsütemben, hogy lássák, működik. Ezután lelassítva az UKE-t és elmagyarázva a helyes támadási sebességet, kell megtanulni mindkettejüknek a formát.
  5. - UKE nyúlik mint a tészta – UKE centruma nem mozog de a keze nyúlik és követi a TORI mozgását még a tartás feladásával is (előrehajlás, nyújtott láb, lehajtott fej)
  6. Nyilvánvaló, hogy miért rossz a tartás és mit okoz ez egy szituációban. Mozgassuk az UKE-t hogy egy helyben állva ne tudjon támadni.
  7. - Az UKE csak azt a technikát akadályozza meg, amit éppen TORInak meg kell csinálnia
Átvéve a TORI szerepét és váltani kell a technikát majd a harmadikra vagy negyedikre kell végrehajtani az aktuális feladatot.

Kérlek, Ti is Írjatok hozzájuk, hogy Ti mit szoktatok csinálni, ha ezt tapasztaljátok és írjatok új UKE hibákat is a hozzászólásokban.

Sziasztok! Jó edzést!
Makó Feri
Aikikai 4.dan